bár úgy terveztem, hogy csak a vizsgaidőszak után írok évértékelést, de annyi mindenki írt most, hogy muszáj lesz nekem is megpróbálkoznom vele.
2009 januárjában vizsgaidőszak volt, vasárnap Pestre fel, régikedvessel együttanulás és beszélgetés, hajnalban vizsga, jóidő, Her Morning Elegance hangulat, jókedv és fáradtság esetén még némi összefutás, aztán haza, majd újra ez. a vizsgaidőszak után végre kicsit ráértem, találkoztam a barátaimmal is, filmeket is néztem, és egy keveset még olvasni is volt időm. Hermanhét is volt, remélem most is lesz, és most is leszek. és nagyon remélem, hogy lesz még ott 1-2 ember, aki megismer...
2009 februárjában elkezdődött a negyedik félév, elhatároztam hogy aktívan stúdiós-hangosítós-szakkolizni fogok, amit a félév végéig próbálgattam is, de az este hosszadalmas közlekedés a koliig, a koliba való félórás, segítségkérős bejutás, és a minden buli vége előtt hazaindulás elég sokat rontott a dolgon. a zéháidőszak elkezdtével időm sem volt már mindig menni, aztán ősztől már egyáltalán nem, szóval erről ennyit, hiába emiatt jöttem ide, nekem a szakkoli nem való. megpróbáltam anyumnak elmagyarázni, hogy miért is jó ez, de amiket elmondtam neki, hogy a tagok miért szeretik ezt csinálni, nagyrészét én nem szeretem, így asszem nem is érdemes ezt az egészet erőltetnem. de ha majd megcsináltam végre egy-két idevágó és tényleg érdekes tárgyat is, akkor lehet hogy újra megpróbálkozom vele. februárban befejeztük a Bárányfelhőzést, ami egy (számomra legalábbis, és remélem nem csak számomra) nagyon szórakoztató, összehozó és érdemes dolog volt. új zenekar azóta sincs, igény pedig volna rá, és tényleg kéne is, de el nem tudom képzelni, hogy tudnám beleszorítani az időmbe. pedig muszáj lesz, mert ha elfelejtek gitározni, akkor nagyon szomorú leszek. és nem kicsit hiányzik az együtt zenélés. (bár ez talán egy ideje már csak rajtam múlik.)
2009 márciusában elmentem egy Depresszió koncertre az Ifiházba, egyedül és rosszkedvűen, amiért mégis fantasztikusan hálás vagyok. csakazértisjólfogoméreznimagam hangulatban mentem befelé, és egy kis társaságból egy ismerős arc visszamosolygott, és kénytelen voltam megtorpanni és ott maradni, ahelyett hogy egyedül végigüvöltöttem volna a koncertet a tömeg közepén. (persze végül egyedül üvöltöttem végig a koncertet a tömeg közepén, de ez most más kérdés.) ebben a kis társaságban - mint kiderült - hermanosok voltak, egy sráccal nagyon jól eldumáltunk az előzenekarok közötti szünetekben, egy lány akit korábbról ismertem pedig nagyon szépen nézett, bár jórészt nem rám, de végül mégiscsak elkísértem a buszig, és megbeszéltük, hogy majd zene-ügyben még beszélünk egyszer. aztán átbeszélgettünk egy éjszakát Pest-Miskolc között, aztán átsétáltunk egy nappalt Miskolcon... aztán még egyet-kettőt. volt még itt tanulás, stúdiós újonckodás, Nemjuci hangulat, napsütésben biciklibelső-pénztárca keresés és eközben sétálgatás Pest eddig ismeretlen és napsütéses és régiházas és hangulatos részein, és újblackout-hallgatás mindeközben.
2009 áprilisában volt némi biliárdozás és összefutás, újonckodás és Pestensétálás, és elkezdtem megszeretni ezt a Budapest-dolgot... persze ehhez a jóidő és a jókedvem is közrejátszott, amiből legalább az egyiknek az a bizonyos leányzó is az oka volt, akivel aztán napokkal később arra jutottunk, hogy türüpp-türüpp :) volt Tankcsapdakoncert, Pesten még koncert, és sör és gitár és társai.
2009 májusában volt Depi, 30Y, Subscribe és Alvin a MEN-en, és mi is voltunk a MEN-en, hallgattunk zenét otthon és domboldalon ülve, napsütést és várost nézve, volt egyetem és itthon barátokkal sörözések, és persze tanulás.
2009 júniusában befejeztem a vizsgáimat, Kistürüpp úgyszintén, nyár lett és Operafesztivál, ami annyira jó volt, nagyon élvezem amikor mozdul a város és kirakodók és emberek és zenék és zenészek és ismerősök és jóidő és szabadidő és üldögélés és beszélgetés és későnfekvés-későnkelés, volt lanparty, és volt Bükki Maraton, erdő és eső és napsütés és beszélgetés és a többi.
2009 júliusában volt újra írkoncert, aztán egy darabig aggódtam Kistürüpp további elhelyezkedését illetően, de végül ez meglehetősen jól zárult, azt hiszem. volt még Zsóry meg Tiszató, egyik csapattal meg másik csapattal, beszélgettünk és játszottunk és zenéltünk és jó volt.
2009 augusztusában baráti összejövetelek voltak, meg Gyárfeszt, meg Sziget -1.nap Kistürüppel és a Tankcsapdával (és egyéb barátokkal és ismerősökkel), volt Balaton a kiscsaláddal, és volt lézeresszem-műtét, és azóta hivatalosan már látok, és ez jó. és ha még zene is lett volna közben, és a nyugtatót sem felejtik el ideadni előtte, egészen szórakoztatóan pszichedellikus lehetett volna a színes, forgó, idegenszerű fényekkel... aztán onnantól napszemüveget hordtam, amit nem szeretek, nem tudok úgy beszélgetni az emberekkel hogy napszemüveg van rajtuk, nekem viszont mégiscsak erre kellett kényszerítenem őket. de most már végre nem kell.
2009 szeptemberében volt ARC kiállítás (és odamenet hirtelen feles), sétálgatás és vásárlás és Ikea és berendezkedés és zöldszobafestés Kistürüpp kolijában. volt Magyardalnapja, aztán újra elkezdődött az egyetem, és szerettem volna kicsit örülni az ősznek, de túl sok időm nem volt rá, mert tanulni kellett, meg mert elmúlt az ősz hirtelen.
2009 októberében újracsak tanultam rengeteget. muszáj volt, de talán volt haszna is, mert bár szinte semmi másra nem maradt időm, de legalább értettem az anyagot. cserébe még a kétheti együttebédek is elmaradoztak, Türüppel találkozni is jórészt csak reggel nyolc előtt sikerült (ráadásul minden kedden esőben...). viszont voltunk gólyabálon, több délutánt is eltöltöttünk együtt tanulva a koliban, itthonról végleg elköltöztek a halaim, volt egy remek háromnapos hétvége, amikből annyira lehetne több is...
2009 novemberében a gyorsan elmúlt ősz helyett inkább a telet kezdtem el várni, itthon szerettem volna lenni a családommal, időt tölteni Kistürüppel, de ehelyett rengeteget kellett tanulnom. nem szerettem ezt, de legalább volt haszna, hiszen:
2009 decemberében összesen négy darab jelest zsebeltem be az egyetemen. a dolgozatok között már végre találkoztam egy-két réglátott barátommal, beszélgettem is velük, jó is volt. elmaradt a félévre tervezett vokál, de újra tervben van, majd hátha most. rengeteg mindent szerettem volna csinálni a tanulás helyett, de tényleg rengeteget, és amíg bármi érdemeset csináltam, nagyrészt piszkált a lelkiismeretem, hogy tanulnom kéne helyette. volt némi tél, kiderült hogy megyünk Metallicára, aztán végül a két elővizsgát letudva hazajöhettem, itthon pedig nyugi volt, és barátok, és család, karácsony, találkozások és ebédek és vacsorák, színház és némi könyv, és sosem aludtam ki magam, pedig lett volna időm... Kistürüpp kórházban volt, aztán ügyesen hazajött és azóta ügyesen jobbulgat, de vele sem tudtam korántsem megcsinálni mindent, amit "majd a téli szünetben..." aztán volt egy pici írzenélés, volt beszélgetős teázás, és volt egy kellemes és nyugis szilveszterezés a közepén egy hangos és vidám másik szilveszterezéssel, és lett boldog új év...
és most itt vagyunk. sokminden történt ebben az évben, és nagyon tetszetős év volt. megtaláltuk egymást egy fantasztikus lánnyal (aki között és köztem állítólag szinte csak a szakáll a különbség...), sok helyre és sok koncertre eljutottunk, sok időt töltöttem a régi (és 1-2 új) barátaimmal a nyáron. szerencsére mind megvannak, még ha nincsenek is sokkal többen az egy kézen megszámlálhatónál... de talán nem is kell több. már csak az kéne, hogy gyakrabban lássam őket, ne csak havonta egyszer. és továbbrais hermanosokról van szó, és továbbrais nagyon sokat jelentenek nekem. amúgy így visszaolvasva még a tanulós időszakok is egészen kellemesnek tűnnek, csak évközben volt kicsit (nagyon) fárasztó a nemalvás és a ki nem kapcsolódás, meg az egyetemi ismerőseimmel kellett volna kicsit többet beszélgetnem. (de legalább már lassan csak annyian maradunk, mint egy normál gimnáziumi osztály.) aztán most jön még három vizsga, aztán remélhetőleg egy kis télvégi pihenés, amit azért szeretek, mert bár még nem tavaszodik, de lassan az jön majd, jóidővel és új illatokkal, és új tárgyak jönnek az egyetemen, amik hátha érdekesek, és olyankor végre egy kicsit nincs rajtam az a mindig-ott-ülő érzés, hogy tanulnom kéne, mert nem leszek kész... várom már nagyon. de addig még van dolgom rengeteg, most megyek is kipihenni kicsit magam. és ebben a félévben zenélni fogok, feltétlenül. remélem, többetekkel is :)
