- mi volt ez a zaj?!
- nyugi, ez csak annak a hangja volt, ahogy a macska beugrott a hűtőbe.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: cica. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: cica. Összes bejegyzés megjelenítése
2024. december 9., hétfő
2024. július 8., hétfő
2024. július 1., hétfő
2021. december 4., szombat
állatfarm
annak örömére, hogy újra a helyemen alszom, a lefekvés utáni első 15 perc a következő szórakoztató eseményekkel telt:
- a kutya nekilátott hangosan nyaflogva mosakodni.
- a macska ideállt a párnámra, majd elkezdte kilefetyelni a vizet a poharamból az éjjeliszekrényen.
- a kutya elkezdett fészkelődni, csörgetve a bilétáját a padlón.
- a macska kiszemelte magának a szemüvegemet, és megpróbálta lelökdösni a földre.
- a kutya böfögött egyet.
- a macska végigrohant a lábamon oda-vissza, négyszer.
- a kutya átjött az ágy másik oldalára, leült, majd rám rakta a mancsait, hogy ő most simogatásra vágyik.
- a macska kiszaladt az előszobába, és talált magának egy műanyag szatyrot, amivel csöröghet.
az éjszaka további része végül eseménytelenül telt. nade a hajnal! a macskácska 4 órára kipihente magát, ezért ideosonkodott a párnámhoz, és túltengő dorombolással elkezdett bújni a fülembe, nyakamba, orromba és számba, hogy így fejezze ki szeretetét. ezt csinálta olyan 10-12 percig, aztán mikor végül Ricának is elege lett a dologból, és lepakolta a földre, folytatta a dorombolást az ágy alatt, olyasmi intenzitással, mint egy közepesebb méretű motorcsónak (avagy torpedóromboló, pedig ez csak egy törpedoromboló). végül aztán csak felhagyott az ágy rezgetésével, és csendben duzzogott egy darabig, amiért ki lett akolbólítva, hogy aztán 5 óra tájban megunja, visszatérjen az ágy felszínére, és elkezdje rágni a hajam.
2021. november 24., szerda
érdemes
az élet valójában többnyire annyi, hogy csinálsz kaját, aztán megeszed.
voltam már boldog akkor is, ami közben számolgatnom kellett, hogy kijön-e a budapesti albérlet a közalkalmazotti bértáblából (spoiler: nem), de gyönyörű helyen laktunk, tetőterasszal, beláttuk a fél eget, eljegyezve / friss házasan, érdekes melóval, aminek értelme is volt, család bár messze, de mindig hazavárt, és még munka mellett tanulásra, edzésre, zenélésre, hobbira is maradt idő; aztán lett hazaköltözés, sokkal otthonosabb város, szintén csodás kilátás az ablakból, közelebb a család, remek befogadott kutya, régi barátok újra, cserébe a többi régi barát Pesten maradt, na ők már hiányoznak, meg olyan meló, amiből már jobban megvagyunk, cserébe alapvetően semennyire nem motivál, bár próbálok találni benne dolgokat, amivel vagy mások munkáját tehetem eggyel kevésbé idegőrlővé, vagy legalább én tanulhatok belőle valamit, plusz mellette szabadra is alig marad idő -- szóval mivel a napjaim nagyobbik felét ez tölti ki, azóta a boldogságérzés is jóval kevesebb időben jelentkezik; és akkor ehhez jött hozzá a gyilkos kór, ehhez jött hozzá a felismerés, hogy hiába kapálózik az emberek egy szabad szemmel látható része egy élhető bolygóért, ha közben nem akar éhen halni, akkor csak be fog járni a gyárba dolgozni, hogy még több autó lehessen az utakon, hogy még több cuccot termeljünk, hogy még több szennyezést önthessen a folyókba meg az égbe az üzem, és akkor abból a pénzből, amit hazavisz, szoronghasson, hogy megvegye-e azt a drágább, de talán fenntarthatóbb gazdálkodásból származó tojást vagy tejet, és még annak se tudjon örülni, mert közben mások megszokásból a vécén húzzák le a sütőolajat meg a törlőkendőt, szóval végig ott feszeng a gondolat, hogy vajon ha túléli az emberiség ezt a szar járványt, akkor mennyi idő lesz utána a Mad Max szerű világig, amihez viszont akinek nincs SUV-ja meg fegyvere meg elég gátlástalansága otthon, az annyit is ér, szóval ja, #mindmeghalunk, de közben meg idejön a kutyád, öledbe ül a macs, átleányzik a feleség a szobán, a kilátás még mindig gyönyörű, enned is van mit, zenéd is szól, és mivel még fiatal vagy, talán lesz még egy kis időd halál előtt nyugdíjas korodig olyan dolgokkal is foglalkozni, amiket igazán szeretsz.
na nekem ez a talán, ami miatt talán érdemes.
2021. szeptember 27., hétfő
hintaszék
szóvalhogy ülök itt a hintaszékben, simogatom az ölemben a cicát, és dark bluest hallgatok.
öregszem, vagy mi van?
2021. szeptember 21., kedd
Cicó
nos, úgy tűnik, lett egy cicánk.
hazáig követett minket meg a kutyát, aztán itt aludt. reggel letettük a ház előtt, elmentünk sétálni, visszajöttünk, a legközelebbi fán várt meg minket. most megint itt alszik.
nem hiányzik valakinek az Avason egy pici cirmos? pár hónapos, és kandasszony lesz, ha megnő.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)