2009. március 5., csütörtök
házi
amikor már a füzet két egymással szemben lévő oldala tele van, és ahhoz hogy folytathassam a munkát és ne kelljen lapozgatnom, át kell másolnom a legutolsó egyenletet a következő oldalra, és amikor ez az egy egyenlet a következő oldal felét egyedül kitölti, no legtöbbször ott szokott elegem lenni a számolásos feladatokból.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
6 megjegyzés:
izgalmas lehet.. ezekben az a legszebb, hogy ha a második sorban elszámolod, elírod, illetőleg rosszul olvasod ki a saját írásod, akkor akármeddig számolhatod.
viszont ha kijön az olyan intellektuális élmény, nem?
no igen :)
bár itt már ha kijön a jó végeredmény, az sem sokkal szebb, mint egy félreszámolt akármi...
gimiben még onnan lehetett tudni hogy jól számoltál, hogy az utolsó előtti sorban minden kiesett, és maradt az 1 vagy a 0.
attól függ kinek mennyire szadista tanára volt gimiben (:
de élvezet lehet ezeket csinálni, tényleg^^
Szegényke...
Én szerettem nagyon a matekot... persze csak középiskolás szinten.
tovább másfele vitt az élet.
eleinte még én is szerettem... :)
és merrefele?
Hivatásos észosztónak...
Megjegyzés küldése