az jó dolog, hogy én egy korty szesz nélkül is együtt tudok rúgni a társasággal szépen lassan befelé, bár talán egyszerűen csak a kései órák hatása ez. az viszont kevésbé jó dolog, hogy egyre kevésbé tudok összefüggően beszélni, avagy önálló és életképes gondolatokat alkotni, avagy akár csak egyszeresen összetett mondatokat megérteni. és ez - úgy látszik - független az elfogyasztott alkoholmennyiségtől, az agyam szépen lassan lassul lefelé. eleinte csak néhány szakszöveg összetett mondatai fogtak ki rajtam (egy műegyetemen ez nem kimondottan előny, ugye), mostanában már egy okosabb szappanopera egyszerűmondatnyi cselekményével is nehezen boldogulok (ki kivel mikor hogy és miért), és ha így haladunk, hovatovább a mindennapi élet szószerkezeteinek tudomásulvételével is gondokba ütközöm majd.
az egyetlen szerencsém, hogy a szeretlek még mindig csupán egyetlen szó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése