2010. november 2., kedd
2010. október 31., vasárnap
Hangfoglalás
így egy hónap késéssel azt hiszem ideje megemlítenem a Hangfoglalást, mert az jó. Pesten volt, a Symában (ami nekem sima, de mások biztos máshogy ejtik). íme a teljesség igénye nélkül pár dolog, amit ott szerencsém volt látni-hallani-kipróbálni (a képek illusztrációk):
- Sennheiser HD 800, ami hatalmas, futurisztikus és hihetetlenül drága, és egy nyüzsgő csarnokban nyitott füles lévén szinte semmi extrát nem mutatott. (de állítólag ha valakinek odaadják kipróbálni, nem hajlandó visszaadni.)
- indokolatlan mennyiségű IRL spam, mindenféle akcióval, kedvezménnyel és nyereményjátékkal. kár hogy venni nem akartam semmit, nyerni meg nem nyertem.
- festett pólós lányok, akik egészen új értelmet adtak a bérelhető reklámfelület kifejezésnek.
- fejsze formájú basszusgitár, bundnélküli akusztikus basszusgitár, utóbbin még játszottam is.
- aktív zajcsökkentős fejhallgató, ami gombnyomásra nem kizárja a kintről beszűrődő zajokat, hanem ellenzajjal nyomja el őket.
- tizenöt sorba kötött Boss pedál, három sorban, köztük olyan autowah pedállal, ahol az artikulációt két magánhangzó beállításával lehet megadni (hogy ou hangja legyen, vagy inkább ai). mondjuk tizenöt pedál már tuti nem trúbájpessz.
- Kaoss Pad KP3, ami gyakorlatilag egy érintőképernyős sampleres randomgenerátor, olyan hangzásokkal, hogy beszabehu.
- vintage kiállítás, ahol egy csomó megsárgult-megkopott gitárra meg erősítőre vigyázott egy kordon meg féltucat biztonsági őr.
- Dopeman, aki épp a Megb__lak c. számának gyerekbarát verzióját interpretálta a négy, egymással szemben elhelyezett színpad egyikén.
- körbejáró basszeros, aki sorra járta a kiállítókat, kipróbálta a basszusgitárokat meg az effekteket, és amíg gyakorolt, szépen gyűlt köré az ámuló tömeg.
- hathúros hegedű, amin elvileg Hrutkarobit kísérték volna, de aztán a hivatalos időpontban még nem kezdték el, tovább várni pedig nem tudtam, mert a vonaton nincsen bástya.
wtf
az egyetemi levlistánkon egy "diákigazolvány-matricát vennék" hirdetés négy nap alatt a "milyen a londoni tömegközlekedés" témát is érintve egészen a "melyik országokban veszik legkevésbé szigorúan a liliomtiprást" kérdéskörig jutott el.
ehhez nem tudok mit hozzászólni.
ehhez nem tudok mit hozzászólni.
2010. október 28., csütörtök
mikró
hihetetlen az új mikrosütőnk:
ha beírod neki hogy "120", akkor egy perc húszig melegít,
ha pedig hogy "80", akkor nyolcvan másodpercig.
így mondjuk "140" és "160" között egy egész perc különbség van.
pénzügy
én, aki néhány évesen szívszakadva vettem tudomásul, hogy nem tudom az összes szép kagylót-csigát hazahozni a vízpartról egyetlen margarinos dobozban, rettentően rosszul viselem, hogy bár igyekszem tételenként 5-10 forintot spórolni a boltban, hogy ne érjek hamarabb az ösztöndíj, mint a hónap végére, egyetlen drágább termék vásárlásával, ha nem nézem meg 3-4 másik helyen is az árát, egyszerre tudok kidobni az ablakon többszáz, esetenként többezer forintot... mert az nagyon nem jó érzés.
de legalább most harmadáron vettem egy hengernyi CD-t Média Márk áraihoz képest.
2010. október 27., szerda
2010. október 26., kedd
2010. október 23., szombat
2010. október 22., péntek
két dolog
az egyik, hogy a tanulmányi osztályunk igazán remekül működik, diákérvényesítés ügyében jártam el valamelyik nap, és hamarabb kerültem sorra, minthogy elolvashattam volna a kezembe került sorszámomat.
a másik, amin már egy ideje gondolkozom, hogy mégis hogy van az, hogy úgy tudom elvégezni (ha minden jól megy) az ország egyik legjobb műszaki egyetemének alapképzését a megadott idő alatt, hogy egyszer sem puskáztam az elmúlt bő három évben, és mégis erősen kétlem, hogy bármivel is többet tudnék, mint az érettségim idején. oké, hallottam egy csomó mindenről, de nem mernék korrepetálni egy végzős gimnazistát (válogatott hermanos diákot) sem matekból, sem fizikából, sem semmilyen elektronikai témából, mert valószínűleg hamarabb kijavítana, minthogy befejezném az első értelmes mondatomat. (bár általános iskolai matekból még jó vagyok.) szóval egyelőre nem érzem az erőt.
a másik, amin már egy ideje gondolkozom, hogy mégis hogy van az, hogy úgy tudom elvégezni (ha minden jól megy) az ország egyik legjobb műszaki egyetemének alapképzését a megadott idő alatt, hogy egyszer sem puskáztam az elmúlt bő három évben, és mégis erősen kétlem, hogy bármivel is többet tudnék, mint az érettségim idején. oké, hallottam egy csomó mindenről, de nem mernék korrepetálni egy végzős gimnazistát (válogatott hermanos diákot) sem matekból, sem fizikából, sem semmilyen elektronikai témából, mert valószínűleg hamarabb kijavítana, minthogy befejezném az első értelmes mondatomat. (bár általános iskolai matekból még jó vagyok.) szóval egyelőre nem érzem az erőt.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)