ahogy régen nem szerettem vonattal utazni, mert sose tudom hogy melyik vonat kell nekem, hova szálljak fel, hol áll meg, hol vagyok épp, ott egy csomó idegen ember a vonaton, és a vonat átmegy egy csomó ismeretlen városon, és a célállomás is egy ismeretlen város (hiszem minden más város az), úgy mostanra, hogy ilyen sokat kell vonatoznom, egészen megszoktam. és mivel már egyszer ültem repülőn (vagyis kétszer, mert vissza is), most valahogy elfogott az az érzés, hogy gyakrabban kellene repülővel utaznom, és milyen jó is lenne már, ha megszoknám szépen lassan azt, hogy Londonba utazom, ott vagyok egy darabig, aztán egy este hazarepülök. és vagy ott vannak ismerőseim, vagy itthon várnak nagyon.
és még a kilátás is sokkal szebb, mint a vonaton.
5 megjegyzés:
na mondjuk,hétfőn a 11:28ast tudom ajánlani addigis...giga ablakai vannak,és kicsit sötétített üveges,így még sárgább a repcemező,mint egyébként.panorámavonat.mondjuk IC.
meg mondjuk akkortájt éppen órám van... de majd egyszer megnézem :)
pont az a vicces a vonatban, mikor nem tudod, hol kell leszállni mondjuk egy személyről (mármint vonatról). elvira előtti időkben folyton izgulhattál, nézegethetted a táblákat, kérdezgethetted az embereket :)
szeretek vonattal utazni.
mi az, hogy "elvirra előtti idők?" :D
úgy hallottam volt olyan sötét korszaka a történelemnek, mikor nem létezett az elvira.hu . persze lehet, hogy ez is csak egyfajta urban legend :)
Megjegyzés küldése