2009. október 28., szerda

reklám

hallgassatok DikiDet.
olyasmi mint a 30Y vagy az Esti Kornél.
egy próbát ők is megérnek :)

"ha majd darabokra estem szét,
rakj ki belőlem egy szép szót..."

összesítés

egyik héten 32 óra egyetem + 2 beugró + 1 nagyzéhá,
másik héten 32 óra egyetem + 2 beugró + 1 nagyzáhá + 2 kiszéhá,
+ házi minden hétre.

és ez így megy egész évben.
és nem is az a baj hogy ne bírnám ki az egyetemen ezt az időt, hanem hogy ha hazaértem, és rögtön elkezdek készülni a másnapra, akkor általában éjjel félegyre végzek, reggel félhétkor kelek, hat óra alvás pedig nekem édeskevés.
és akkor még nem csináltam semmit.

szabad estém nincs, ellenben elegem van.

2009. október 26., hétfő

2009. október 25., vasárnap

háromnapos

Metallica koncert, ebédkészítés, ebéd utáni alvás, átséta, a zsóriinál is majdnem nagyobb tömeg, Fel, Super Hero Movie, Nagy Durranás, kólásbor, muffin, Starcraft, Dragon Ball, hazaséta, sokáig beszélgetés, óraátállítás, sokáig alvás, vasárnap reggeli mesenézés, reggelikészítés ebédre, szilvás tea, Staind, Chili és Evanescence...

szeretem a háromnapos hétvégéket :) csak kár, hogy végük van egyszer.

2009. október 23., péntek

végre

megvilágosodtam villamosmérnökileg.
(igazából csak megértettem a Bode- és a Nyquist-diagramokat. tudom, elsőéves anyag, nem nagy szám. de akkoris.)

haltalanodás

na úgy néz ki, rövidesen jobb helyre kerülnek szobám csobogó lakói... a halak - akik már sokszor cserélődtek, lettek többen, lettek kevesebben, lettek tornáztatva, kaptak kokárdát -, illetve közülük az az egy szerencsés, aki a mai napig megvan még. ő egyébként egy alganyaló (amolyan házmesterhalféle), és az Ede Buta Fatraktor nevet kapta a keresztségben, miután már kétszer kellett kiszabadítani szegényt különböző tárgyakból (csigaházból és lyukacsos kőből), amelyekbe fejjel beleszorult, és persze ijedtében kinyitotta a tüskéit, szóval még véletlenül sem tudott magától kitolatni, így egyszer fűrésszel, másszor vésővel és kalapáccsal kellett valamelyikünknek megszabadítania őt szorult helyzetéből. nos hát ő, és a még teli házzal rendelkező csigák napokon belül átköltöznek unokatestvéremék akváriumába, ahol sok-sok másik színes és csobogó hallal és csigával tölthetik majd együtt vidám napjaikat. remélem, jól érzik majd magukat ott, és vigyáznak magukra azért. (régebben - még Őszi és Kajszi, a két vércsiga előtt - erősen szuicid csigáim vagy az akvárium vízfeletti teljesen száraz falának vágtak neki nagy bőszen újra és újra, vagy a keringtetőrendszer ventilátora felé igyekezve vágytak elérni a nirvánát, mérsékelt sikerrel...)

egyszóval elköltöznek. jó utat nekik. puszilnak mindenkit.

2009. október 22., csütörtök

ezvan

az jutott eszembe, hogy lassan talán kéne másról is írnom, mint az egyetemről, és annak örömére hogy egyrészt túlvagyok a félezredik blogbejegyzésen, másrészt a tanulást befejezve, az alvást még nem elkezdve konstatáltam a kettő közötti bizony még hatalmas üres időintervallumot (igen, amúgy nagyonálmos vagyok, mint mindig), harmadrészt ma beszélgettem a szobatársammal (kivételesen nem msnen), gondoltam ezeket jól le is írom. illetve még azt is, hogy kaptam meghívást egy gólyabálba, ahol a fejemhez vágták hogy a mi egyetemünk bizony nem is igazi, én meg egy kisebb tömeg nevében kértem ki magamnak titokban, és ahol volt gólyatánc, sóderklubdélután, brazildob, pezsgő, újra gólyatánc, UV-lámpák, Quimby, Kispál, teaház, szépruhás fiúklányok, néhány elsuhanó ismerős és egy gyönyörű gólyalány... és volt hétvége kettesben, benne lófrálással és boltozással és vacsikészítéssel és tanulással és beszélgetéssel és hódítóhódokkal és a többi.
amúgy az egyik kedvenc részem a gólyabálból az volt, amikor Kistürüppel valahogy a gömbaula prémiumakusztikás diszkótermébe tévedve felcsendült ez a fantasztikus szám, amire nyilván mindenki tudja hogyan kell táncolni (nyakból), és egyszercsak megjelent Fegyi, és elkezdte ezt művelni, én is elkezdtem ezt művelni, Fegyi mellett Min is elkezdte ezt művelni, Türüpp pedig még őket észre nem véve felnézett, hogy mi lehet arra, ami miatt ilyen furán csinálok a fejemmel, ezután meglehetősen meglepődött, amikor meglátta Minéket a háta mögött, pláne ilyen fejmozgással, én meg az ő nagy ijedtségében egy hirtelen táncirányváltással (majdnem megszégyenítve a a híres zsóri szinkronúszókat) sikeresen lefejeltem kicsit szegényt, amin leginkább Min kezdett el nemkicsit szakadni a nevetéstől, és közben szólt ez a fantasztikus szám... :D

na ez van velem.
remélem ti is jól vagytok.

2009. október 21., szerda

kultúra

végre újra olvasok a metrón :)

(kár, hogy már egy hónapja csak Péceli Gábor - Németh József Gábor Hallgatói segédlet a Laboratórium I. c. tárgy méréseihez c. könyvét.)

2009. október 19., hétfő

különbség

az egyik egyetemi előadáson, miután a tanár már a harmincadik négyzetméternyi táblafelületet írte tele képletekkel, eszembe jutott két máguskönyvbeli idézet.

nyelvismeret, egyes fok: ismer néhány szót, ha lassan, tagoltan be­szélnek hozzá, sejti - de nem tudja biztosan - miről esik szó. összefüggően beszélni képtelen.

nyelvismeret, kettes fok: ha kifejezetten hozzá szólnak, tagolva, egy­szerű szavakkal, egyszerű szerkezeteket használva, megérti. beszélni csak szakaszosan, körülményesen, gyakran az ért­hetetlenségig helytelenül, pocsék kiejtéssel képes. csak közismert szavakból építkező, egyszerűbb mondatokat használ.

azt hiszem, nagyjából így lehetne csoportosítani a tárgyaimat az egyetemen. vagyis engem a tárgyaimon.

500.

szeretlek.

2009. október 14., szerda

2009. október 12., hétfő

álmosálmos

álmos vagyok.
aludni kéne, de ilyesmire sajnos ezen a héten sem érek rá.
(majd a téli szünetben.)

2009. október 11., vasárnap

^^

szeret-szeret ^^

Flook - Wrong Foot Forward

2009. október 9., péntek

qdb

az gáz, ha csak a nyolcadik random oldalon találom meg az első olyan quote-ot a qdb-n, amit még nem olvastam?

^2

a négyretrácsos füzetem kívülről kockás.

2009. október 8., csütörtök

koli

valamelyik nap olvastam egy írást egy egyetemi lapban (vagy a GT timesban, vagy a Műhelyben, már nem tudom), amely arról írt, hogy milyen az élet egy kollégiumban. kicsit kiakasztó volt amiket ott leírt, a szobatársak, a bármikor átmehetünk-átjöhetnek dolgok, a spontán bulik, a hirtelenjött éjszakáigtartó filmnézések és beszélgetések, meg még sok más dolog. és ami a legjobban megdöbbentett, hogy ő ezt mind-mind egyértelműen pozitívumként sorolta fel. szerintem szörnyű lehet.
nem mondom hogy nincsazapénz amiért én kolis lennék, mert bizonyos kivételes esetekben akár még jó is lehet, de semmilyen más formában nem. tényleg nem.

2009. október 5., hétfő

majdnem készen

és megint iszom a teát, és megint sötét van, és megint jönnek a tanulós zenéim, és megint kezdek fejfájásig álmos lenni, és megint jönnek az idióta flash-játékok, és megint magamban beszélek és éneklek és nevetgélek az éjszakában, egyedül.

már most tiszta vizsgaidőszak.

moOnKeyYyy!!!

attól tartok, megint kezdődik...
(johnandjohn)

2009. október 3., szombat

elvágyódás

itthon ülök a kedvenc, mostanság megint egyre ritkábban látott, szokás szerint jéghideg szobámban, Yann Tiersent hallgatok és próbálok ébren maradni és készülni a hétfői számonkérésekre. és nem akarok itt lenni, és nem akarom ezt csinálni, én szeretném megnézni ahogy jön az ősz, szeretnék sétálni és beszélgetni és zenélni és gondolkodni és játszani és teázóba menni és rajzolni és verset olvasni és nézelődni és könyvtárba menni és ölelni és színházba menni és biciklizni és csak úgy ücsörögni valahol és ráérni kicsit végre... és egyszerűen nem hiszem el, hogy ennyire ne fogjon az agyam, és hogy ennyit kelljen szenvednem a tanulással, pedig nem mondhatnám, hogy sok az anyag.
nem. félek kicsit. valami baj van.

(de legalább szerelmes vagyok. így azért valamivel könnyebb.)

Kowalsky meg a Vega - Szabad rég

2009. október 2., péntek

a fenevad visszatér?!

állítólag ma újra látták...
:S

2009. október 1., csütörtök

a fenevad

azt hiszem, ma reggel végre elkaptam.

volt egy szúnyog a szobában.
rettenetes. nappal alszik. nem látni sehol, nem hallani sehol, a levegőt sem kavarja fel ahogy repül. de ha leszáll az éj, és tanulás után végkimerülésemben eldőlök az ágyon, és a sötétben fekve várom az álom vágyva-vágyott ölelő karjait, a szörnyeteg előbújik rejtekhelyéről.
kevés dolgot utálok jobban, mint a szúnyogzümmögést.
ő egyre a fülem mellett repked. aludnék, de nem lehet. jön. repül. zúg. le-leszáll. ha észreveszem, elhajtom, de ő hajthatatlan. visszajön újra, hallom. és egyszercsak, az egyik legyintés után csend. talán elzavartam végre. talán végre nyugodtan alhatok.
minden reggel újabb szúnyogharapásnyom lett rajtam valahol.