2018. október 9., kedd

T2

fejlemények vannak jogosítvány-ügyben.
először is: nem sikerült a forgalmi vizsgám.
másodszor: másodszor már igen.

rettentő fura ez a fajta vizsga, mert nagyon rég volt már olyan, hogy gyakorlatilag az ügyességemet osztályozzák, és nem én viszem a saját bőrömet a vásárra, mint mostanában egy-egy koncerten a haverok előtt, amire már érzem, hogy eleget gyakoroltam, hanem megbeszélt vizsgaidőpont van, befizetett vizsgadíj, emberéletek kockára téve az utakon, para a köbön, én meg vagy készen állok, vagy nem. amikor az első alkalommal megbuktam elhúzódó belső sávos közlekedésért, elsősorban nem is a bukás miatt voltam elkeseredve (azon csak meglepődtem, hogy "jaa tényleg, hogy ezt így nem annyira szabad, hát jó"), hanem amiatt, hogy már most ennyit idegeskedtem a vizsga előtt és alatt, akkor ezek után a második előtt és alatt pláne mennyit fogok idegeskedni, és így amiatt voltam ideges már napokkal a második vizsga előtt folyamatosan, hogy milyen ideges leszek majd akkor. jéj.

szóval inkább úgy éreztem magam, mint az első koncertjeink előtt, hogy "oké, eddig próbálgattuk, végülis már valahogy szól, de kellett nekünk az időpontot ilyen koránra meghirdetni, pedig még gyakorolhattunk volna, ez még messze nem olyan, amivel emberek elé nyugodt szívvel ki kellene állni, nade mindegy, ha már így mindenki eljött, akkor ciki lenne lemondani, próbáljuk meg". a második alkalomra sem lettem amúgy sokkal rutinosabb, az első előtt is csak kb az utolsó előtti órán kezdtem el érezni, hogy végre nem azzal a rohadt sebességváltással kell folyamatosan foglalkoznom, hanem lassan a többi közlekedőre is fogok tudni figyelni. ennek ellenére a kuplung még az utána következő 8 pótórán és a második vizsgán is majdnem ugyanannyira az ellenségem volt, ugyanis különböző dőlésszögű emelkedőkön és lejtőkön, illetve eltérő sebességek és sebességfokozatok mellett ugyanaz a pedálmozdulat a személygépjármű más és más jellegű mozgásállapot-változását vonja maga után, amit mai napig nem tudtam igazából megfejteni, még így íróasztalnál ülve sem, nemhogy forgalmi szituációban. nagyon hálás vagyok ezért magamnak, hogy a sok eltántorító és lebeszélő és b_szogató hang ellenére mégiscsak egy automata váltós kocsi mellett döntöttünk első saját gépjármű választásakor.

a teljesség kedvéért pedig, hogy mi mindenért kaptam vagy kaphattam büntetőpontot a sikeres vizsgám alkalmával, melynek végén az oktató azzal zárt, hogy "ennyi pont már pont elég lett volna egy sikertelen vizsgához, de szemet hunyok felette, mert ma eddig maga volt az első vizsgázó, aki vállalhatóan vezetett":
- nem elég dinamikus vezetés (egysávos úton egy másik tanuló autó mögött közlekedtünk tíz percig, harminccal);
- kint felejtett irányjelző, kétszer is, ugyanott (körforgalomban külső sávba kitérés, majd jobbra járdasziget szegélyéhez tartás, majd jobbra kanyarodás során);
- egysávos egyirányú utcából egyenesen továbbhaladás előtt sáv közepére besorolás (mint kiderült, jobb szélről kell indulni); SZERK: kiderült, hogy valójában ez egy kétsávos kétirányú utca volt, valszeg ezért volt gáz a középre besorolás; SZERKSZERK: kiderült, hogy mégiscsak egyirányú, mert kirakták a táblát, legalábbis az egyik végére :D
- emelkedőn piros lámpánál megálláskor egyes helyett másfelesbe váltás, majd indulás helyett lágy visszagurulás a mögöttem álló meglepett autó felé, fékkel az utolsó pillanatban megmentve az összekoccanástól;
- sárga sávos felfestésen U-kanyar végrehajtása közben pillanatnyi megállás, amikor az elhaladó autók után két random villamos is feltűnt mellettem a semmiből;
- kettesben behajtás a vizsgahelyszínre a vizsga végén (visszaváltattak velem egyesbe, hogy ne kínozzam már azt a motort, bár hasonló helyzetben egyesbe visszaváltásért már szólt rám az oktató, hogy ilyet ne csináljak).

asszem ennyi, legalábbis az a része, amiről tudom, hogy nem jól csináltam. a parkolási feladat pedig végül elmaradt, mert nem találtunk megfelelő helyet, egyes helyeken kétszer sem.

mindenesetre végül meglett, miközben nem ütöttem el senkit, úgyhogy most örülünk, Vincent.

2018. május 25., péntek

T

amúgy vezetgetek ám én is közben, szépen lassan!
a jogsi ugyan még messze van, de már sikeresen kikerültem négy biciklist, két kutyát és egy csigát.

2018. április 22., vasárnap

tüntike

a hétvégén véletlenül tüntettem egyet. éppen vacsorázni indultunk, a villamos éppen nem járt, mert tízezrek éppen arra tüntettek, úgyhogy kb két megállót végigtüntikéztünk, tyúklépésben, éhesen. de senki nem zúdított ránk semmit a házak ablakából, úgyhogy végülis sikeres volt!

2018. április 12., csütörtök

vérdíj

ma olyan hibatípust fedeztem fel egy tejcsokis Bountyban, amit a legkevésbé sem tudok mire vélni. mert azt még valahogy feldolgoztam volna, ha a frissen vásárolt csokim összenyomódik a táskámban, ettől kinyílik a csomagolás egyik vége, és egy kis darab letörik a csokiból. még azon is csak-csak túltettem volna magam valahogy, ha nyitva találom a csomagolást, és konstatálom, hogy a csoki egyik végéből valaki kiharapott egy darabot. az már nehezebben ment volna, ha azt kell tudomásul vennem, hogy valaki kiharapott belőle egy darabot, majd visszaköpte.

de azt már tényleg nem tudom hova tenni (és nem is vagyok hajlandó), hogy valaki...
- kibontotta a csokim csomagolását az egyik végén,
- és beletett egy csokidarabot,
- amit korábban egy másik csokiból harapott ki.

ilyen egyszerűen nincsen. én sem hittem el.

2018. március 17., szombat

ragyog

mostanában megint sikerült bepótolnom pár filmet, amit már régen (de legalábbis egyáltalán) meg akartam nézni, és azt a meglepő megállapítást kellett tennem, hogy a 2017-es Baywatch film, ami egy magát legkevésbé sem komolyan vevő akcióvígjáték, jobb filmre sikerült, mint az 1980-as Ragyogás.

utóbbit már szerintem vagy tíz éve meg akartam nézni, egyszer kiskoromban láttam belőle 1-2 jelenetet (amiről végül kiderült, hogy a legkevésbé sem voltak lényegesek a sztoriban, pedig én végig azt vártam, hogy mikor fog a kazánház életre kelni és lemészárolni embereket), és annyit olvastam már róla, hogy minden idők egyik legcreepybb és legütősebb lélektani horrorja, hogy valszeg túl magas elvárásokkal ültem le elé. a közel két és fél órás film valahogy annyira rosszul építgette fel a feszültséget, indokolatlan és kifejtetlen kísérteties jelenetekkel és olyan helyeken egyre-egyre rémisztőbb zenével, ahol semmi nem történik, hogy már a háromnegyedétől azt vártam, hogy vége legyen. az apa már a film elején, amikor még semmi para nincsen, már akkor olyan parás vigyorral rendelkezett, hogy eleve őrültnek tűnt, így semmi nem változott a filmben, amikor valóban elkezdett megbomlani. a családja többi tagjához képest viszont még mindig ő volt a legépeszűbb, a felesége bolondabbnak tűnt mint ő, és a legkevésbé sem vagyok biztos benne, hogy amikor a férje által írt regény kéziratába beleolvasott, akkor nem csak képzelte, amit ott talált. ezután ráadásul ő kezdte el az erőszakot, amikor leverte a fickót a lépcsőn egy bézbózütővel, majd bezárta egy kamrába egy üres házban a hóviharban (itt amúgy azt hittem, hogy a fagyasztóba fogja zárni, de itt is rosszul emlékeztem). a gyerekük pedig még az anyjánál is kevésbé volt szerethető, már a film elejétől fogva szörnyű volt a kampókezű képzelt barátjával, aki a szájában lakik és beszél hozzá (és rohamokat okoz), szóval őérte sem tudtam szurkolni. az egyetlen félig-meddig kedvelhető karakter a séf bácsi volt, de érte meg hiába szurkoltam.

szóval ehhez képest a Baywatch szereplői nagyságrendekkel szerethetőbbek voltak, még ha olyan dumákat adtak is a szörfös szájukba, hogy "- mi a pálya apálya? - törik a fodor, haver, tök tötty a lötty. - ja, nem karaj a taraj, tesó." meg persze a lassítva futás.

2018. március 5., hétfő

kreszesz

ja, amúgy meglett az elméleti vizsga, tök ügyesek voltunk :)
ha elolvadt a hó, kezdődhet a gyakorlat!

2018. február 6., kedd

Kresz

szóval most, hogy lassan a Kresz-tanfolyam végére érünk, meg kell írnom, hogy néhány táblával és fogalommal egyáltalán nem tudok megbarátkozni.

ilyen a megállás és a várakozás: az életemből közel 29 évet töltöttem el abban a tudatban, hogy a megállás azt jelenti, hogy a kocsival megállsz valahol, vagyis leállítod a motort, és akár el is hagyod a tett színhelyét; míg várakozás során valahol félrehúzódsz az út szélére, hogy ott várakozz egy kicsit, mondjuk max 5 percet, a kocsi elhagyása nélkül, aztán sürge továbbindulj. de nem: kiderült, hogy a megállás rövid várakozást, a várakozás pedig hosszú megállást jelent. ezek után nem is csoda, hogy a vonatkozó táblákat sem tudom megnevezni a legtöbb helyzetben, mondjuk azt azért sejtem, hogy a kétszer áthúzott kék kör azt jelenti, hogy ott egyiket sem szabad csinálni, nincs ott semmi látnivaló, de hogy a másiknál mi van, az mindig minimum másfél percembe kerül, mire végiggondolom.

egy másik ilyen a pirosfejű kalapács, ami nekem kb egy évtizeden át lakatosműhelyt jelentett, nyilvánvalóan az autószerelő műhely (műszaki segélyhely) tábla mintájára, de aztán erről is kiderült, hogy turpisságot tartalmaz.

valódi, tárcsás jelzőőrt pedig soha életemben nem láttam még, csak baktert.

Larák

rá kellett jönnöm, hogy az elvárhatónál jóval szomorúbb vagyok, amiért Daisy Ridley helyett Alicia Vikander játssza majd Larát az új Tomb Raider filmben. szegény annyira illúzióromboló lesz ebben a szerepben.

2018. február 4., vasárnap

2018. január 1., hétfő

2017

a sikersorozat folytatódik!

Mi olyat tettél 2017-ben, amit eddig még soha?
elkezdtem dolgozni egy multinacionális autóipari vállalatnál, ahol mindenki megtalálja a számítását; egyelőre vegyes érzéseim vannak ezzel kapcsolatban, mert tényleg nagyon más, mint a korábbi, közalkalmazotti, alapkutatásos munkahelyem, merőben másfajta előnyökkel és hátrányokkal. aztán az is elég új még, hogy Ricával beköltöztünk életünk első saját lakásába, ami viszont egy egyértelműen pozitív dolog.

Betartottad az újévi fogadalmaidat? Fogadsz valamit 2017-re?
2017-re azt terveztem, hogy a 2016-ban felszedett öt kilómat kiegészítem további öttel; na ebből az lett, hogy fogytam vagy kettőt, és ott meg is álltam, szóval ez nem igazán egy sikertörténet. arról is volt szó, hogy tovább folytatom a már-már hagyományosnak tekinthető "idén többet alszom" elhatározásomat, amiből pedig az lett, hogy minden este kilenckor eldöntöm, hogy máris megyek aludni, és ez 11 és fél1 között többnyire sikerül is. na, hát ez sem akkora sikertörténet, ha reggel aztán hét előtt kelek.

Született valakinek gyereke a környezetedben?
bizony, lett egy saját keresztfiam! :)

Halt meg valaki, aki közel állt hozzád?
azt hiszem, nem.

Milyen országban jártál 2017-ben?
Skóciában és Németországban, meg egy picit Ausztriában és Szlovákiában is. tök jó volt bejárni Glasgow-t meg a skót felföldek egy részét, és Schwieberdingenig eljutni is elég kalandos volt, most repültem először a családtól függetlenül (majdnem azt írtam, hogy úgy, hogy nem volt velünk felnőtt, de igazából Glasgow-ba már úgy repültünk).

Mit szeretnél 2018-ban, ami hiányzott 2017-ben?
egy rendesen működő zenekar mondjuk jó lenne, de a pestivel nemigen fogjuk szétpróbálni ezt az évet sem, és asszem az írzenekar se idén fog befutni. jó lenne többet találkozni a pesti barátaimmal, de amikor én ott vagyok, olyankor ők nem érnek rá, ők meg nincsenek Miskolcon (és persze amúgy sem érnek rá). 2017-ben sem lett kutyánk, pedig volt arról szó, hogy legalább sétáltatni járunk majd egyet-kettőt -- hátha ez 2018-ban végre megtörténik. és be kéne fejeznem a Kresz-tanfolyamot. ja, és 2018-ban leszek 30 éves, ezzel is kezdenem kéne valamit. 

Melyik 2017-es dátum marad örökre az emlékezetedben?
még mindig nem vagyok túl jó dátumokban. január közepén költöztem haza és kezdtem az új munkahelyemen, május elején született a keresztfiam, augusztus táján költözött haza Rica is, és most decemberben volt az első teljesen saját karácsonyfánk. így elsőre ezek.

Mi volt a legnagyobb sikered 2017-ben?
volt egy pár "that's fine, I guess..." eredményem ebben az évben, de nagyobb sikert most hirtelen nem tudnék felmutatni.

Mi volt a legnagyobb kudarcod?
nem váltottam meg a világot idén sem.

Volt komoly betegséged vagy sérülésed?
komoly nem igazán, bár év elején volt a legtovább elhúzódó torokfájásom valaha.

Mi volt a legjobb dolog, amit vásároltál?
egy Blackstar HT Soloist 60 és egy fél lakás.

Kinek a viselkedése érdemel elismerést?
Ricáé. remélhetőleg kellőképpen el is ismerem.

Kinek a viselkedése háborított fel?
a politikusoké, szokás szerint :/

Mire ment el a legtöbb pénzed?
lakberendezésre.

Mi az, amitől nagyon-nagyon izgatott lettél?
az egész új munkahelyesdi egy merő izgalom és (fölösleges) stressz, és a német kiküldetés megszervezése és lebonyolítása is eléggé az.

Melyik dal fog 2017-re emlékeztetni?
ez.

Tavaly ilyenkorhoz képest boldogabb vagy szomorúbb vagy?
tavaly pont ilyenkorhoz képest most azért egyértelműen kevésbé aggódom.

Híztál vagy fogytál?
némileg fogytam.

Gazdagabb vagy szegényebb vagy?
gazdagabb: lett lakásunk és teknősünk is!

Mit szerettél volna többet csinálni?
több új dalt írni, olvasni, meg végigvinni még egy pár játékot a listámról.

Miből lett volna jobb kevesebbet csinálni?
idegeskedni. abból mondjuk jobb lett volna.

Hogy töltötted a karácsonyt?
saját fácska feldíszítésével, barátok megvendégelésével, kiscsaláddal, társas- és sima játékokkal, koncerttel és színházzal.

Estél szerelembe 2017-ben?
mint mindig :)

Volt egyéjszakás kalandod?
egynapos volt. Rica volt a KM.

Mi volt a kedvenc tévéműsorod 2017-ben?
idén nem igazán néztem sorozatokat, eltekintve néhány résztől a Rém modern család legutóbbi évadjából, valamint a Mr Robot és a Kártyavár első 1-2 részétől, amik viszont különösebben nem voltak jók.

Van olyan, akit most utálsz, de tavaly ilyenkor nem utáltad?
nemigen utáltam én meg senki újat idén. akiket utálok, azok elég régóta fäszök.

Mi volt a legjobb könyv, amit 2017-ben olvastál?
Deres Kornélia: Bábhasadás. mondjuk túl sok könyvet idén sem olvastam sajnos, de legalább már hordtam egyet magammal, hogy a buszon elő tudjam kapni. aztán lett egy működő okostelefonom, azóta megint nehezebben kerülnek elő az analóg olvasnivalók.

Ki volt a legnagyobb zenei felfedezetted az idén?
Meniscus és az Ayden. (és persze Dubem K meg a Schimán.)

Mi az, amit kértél és meg is kaptad?
egy egyedi, kézzel festett Scythe!

Mi az, amit kértél, de nem kaptad meg?
1-2 baráttal a találkozás idén is többnyire elmaradt.

Mi volt a kedvenc 2017-es filmed?
a Kincsem elég jó volt, és az új Star Wars is tetszett. meg a Szépség és a Szörnyeteg, azon kicsit még sírtam is. ha viszont nem csak az ezévi filmek számítanak, hanem az idén nézettek, akkor a Vasember 1-2 lesz a nyerő. idén amúgy kb 40 filmet sikerült megnéznem, ami végre megint közelít az eredetileg eltervezett "minden hétre egy film" koncepcióhoz. és a megnéznivalós listám is szépen bővül az imdb-n.

Hány éves lettél az idén, és mit csináltál a szülinapodon?
29, basszus, még mindig öregszem. mindjárt utolérem Petyát. a szülinapom most péntekre esett, meló után felmentem Pestre, családoztunk, vacsiztunk, ilyesmi. és azon a hétvégén állatkertben is voltunk!

Mi az az egy dolog, amitől sokkal jobb lett volna az éved?
ha nem kellett volna fél évet távkapcsolatban élnünk, meg ha nem aggódtam volna végig az utóbbi évszakokat viszonylag fölöslegesen.

Hogy írnád le az öltözködési stílusodat ebben az évben?
melegben: kockás ingek, egy nyári farmer, egy pár fekete edzőcipő, egy bőrdzseki, egy fekete lapos sapka, egy vékony csősál, roller.
hidegben: indokolatlan nyakú pulcsik + pólók, egy nyári farmer jägeralsóval(!), ugyanaz a pár fekete edzőcipő, egy fekete télikabát, egy kötött csősapka, ugyanaz a vékony csősál, egy rendes sál, roller.

Mi segített józannak maradni?
a 2017-es év a whisky és a fűszeres rum megismerésével telt, meglepően kellemesen.

Melyik ismert ember jött be idén a legjobban (mint pasi/csaj)?
Gwyneth Paltrow és Scarlett Johansson meglepően helyesek voltak a Vasemberekben. fun fact, hogy előbbi nevét most láttam először leírva, ráadásul eddig azt hittem, hogy ehhez a névhez egy 70-es években sikeres amerikai színésznő tartozik. meg hát hogy teljes legyen a lista, Robert Downey Jr is elég menő.

Ki hiányzott a legjobban?
Rica, de szerencsére csak fél évig.

Ki volt a legszuperebb ember, akit idén ismertél meg?
két unokatesómmal is idén keveredtem össze újra, leginkább ők.

Mi az a tanulság, amit le tudsz vonni 2017 történéseiből?
hogy tévé és rádió nélkül is mennyire kibäszött gusztustalanul bele lehet tolni az emberek képébe a propagandát; és hogy ha ilyen sokan gondolkoznak ennyire így, ahogy most tűnik, akkor marhára nem tudom, hogy remélhetek-e még egy boldog Magyarországot az életben.

Idézz egy dalból, ami jellemzi az évedet!
"Hogy fordul át, mikor bíbor dereng át a tájon
Hogy takarod el a szemed, ha feltett kézzel várod az ébredést?"
bár azt mondjuk nem tudnám megmondani, hogy pontosan mire gondolt a költő.