2017. december 18., hétfő

a mai nap szava

Kunststoffpflanze

2017. november 26., vasárnap

2017. november 12., vasárnap

néhány

előtaláltam néhány régi kedvenc verset.
többségüket még ma is borzolódva olvasom picit.

2017. augusztus 12., szombat

2017. július 24., hétfő

kill it with fire

a költözés előtt két nappal még azért csak sikerült kishíján felgyújtanom a lakást.
egész tehetséges vagyok.

a felgyújtásnak kivételesen semmi köze nincs ahhoz, hogy tegnap éjszaka, hajnali fél három körül feltűnt egy kifejlett légyölő pókszázlábú a hálószobafalon. (nem, NE keressetek rá. soha. ha valaha úgy hozná a balsors, hogy összefuttok eggyel, garantáltan megismeritek, nem kell most a fájás.) Rica halk szóval figyelmeztet, hogy a romantikázás helyett ugyan inkább vessek már egy óvatos pillantást az említett falfelületre, aztán tegyek valami hősieset. én két hidegrázással később már vér- és saválló duplafalú gumikesztyűben próbáltam meg lekapni a falról a Lényt, de mivel nem akartam, hogy itt töltendő hátralévő napjainkat ezernyi százlábának és szelvényének szörnyű mementójaként kilapított maradéka árnyékolja be, inkább egy zsebkendővel felszerelkezve bénáztam el a dolgot. a Dög kissé ijedten, ám jobbára sértetlenül a párnámra hullott, ahonnan méretéhez képest hátborzongató gyorsasággal bújt be a matrac és az ágy fejtámlája közé. rövid pánikkal később óvatosan megemeltem a matracot, hogy meglássuk, merre inalt a Rettenet, csak hogy néhány halálosan csendes másodperccel később az ilyen helyzetekben előforduló legvérfagyasztóbb két szót hallhassam, lassan, jól artikulálva, tagoltan: “ne… mozdulj…” -- meghűlt bennem a vér. Rica egy jól irányzott mozdulattal a vállam felé csapott, amitől ki tudja hogyan odakeveredő, épp arrafelé “lábatlankodó” (haha!), ujjnyi méretű fekete Rémség a szoba ajtaja felé repült, ahol egy pillanattal később újra szem elől vesztettük. hogy ezek után vajon kimenekült-e a lakásból, ahogyan bejött, vagy egy repedésben húzta meg magát, amíg újra eljön a neki oly’ otthonos sötétség, esetleg visszaosont az ágyunk környékére, hogy az éjszaka hátralévő részében vaksötétben is látó apró szemeivel őrizze álmunkat, nem tudni. mindenesetre fél órányi rémülten óvatos keresgélés és porcicáktól halálra rémülés után feladtuk, és látványának emlékétől reszketve nagy nehezen megpróbáltunk elaludni.

azóta nem találkoztunk vele. mindenesetre holnapután elköltözünk a lakásból, sőt egyenesen a városból is, és hacsak nem vette be magát az egyik összekészített dobozunkba, adja az ég, hogy sose lássuk többet. de ha mégis, legközelebb már nem bánok vele kesztyűs kézzel. (haha, dehogynem, nem fogom hagyni, hogy még egyszer hozzámérjen az a dög.)

szóval lehet, hogy tudat alatt ez a gyújtogatás kivételesen mégiscsak szándékos volt.

2017. május 28., vasárnap

kicsit

hiába megy már így lassan fél éve, azért amikor egyedül szállok fel a miskolci vonatra, mindig szakad egy kicsit a szívem.

2017. május 4., csütörtök

2017. április 20., csütörtök

kaland az élet!

meg átszállás.
de többnyire átszállás.

#Miskolc_busz #Miskolc_villamos #Miskolc_IC #Hatvan_sebes #Aszód_pótlóbusz #Gödöllő_HÉV #Cinkota_HÉV #Budapest_metró #Budapest_villamospótló #Budapest_villamos (#utóbbikettőhelyettmárinkábbmentemgyalog)

2017. március 25., szombat

sebes

vagy nagyon sokan akarnak pont ma Pestre menni, vagy túl kevés pénztárost tudtak mára behívni, de meglepően sokan maradtak le a vonatjukról a Tiszain, én is már csak a következő sebest értem el az IC helyett, azt is futva. évek óta IC-vel járok amúgy, eleinte azért, mert diákként még inkább kifizettem a pótjegyet az ösztöndíjból, csak gyorsabban hazajussak, teljes áron meg túl drága a jegy ahhoz, hogy cserébe kényelmetlen, hangos és lassú is legyen. mindenesetre most jöttem rá, hogy annak idején volt még egy ok, amiért hanyagoltam a “gyors”- és “sebes"vonatokat, mégpedig a pótjegyvásárlás visszatartó erejének hiánya. megint sikerült két totál részeg utastársat kifogni, akik majd’ két órán keresztül egymás anyját ordítva szidva szórakoztatták a többi utast. a bácsi meg a fickó ismerhette egymást, talán néha egy helyen is lakhattak (fedél nélkül is akár), és üvöltve tárgyalták, hogy melyikőjük él ingyenebbül a másikon, ki vette a hatodik sört, ki nem főz soha stb. eleinte kicsit aggasztó volt, aztán valamelyest szórakoztató is, ahogy azt tárgyalták, hogy a központi fűtés az, amikor a középső szobában begyújtasz a kályhába, és attól mindenhol meleg van, vagy hogy az egyikőjük egy robot, és nem is sör kellene az olyannak, hanem gépolaj. most hallottam élőben először azt a mondást is, hogy "te aztán okos vagy, mint a tavalyi kos”. amikor az egyikőjük elindult, az utasok egy emberként lélegeztek fel, miután kiért a kocsiból, hogy végre nyugi lesz. ott volt a baj, amikor a másik is elindult, megint találkoztak (“te mér követsz engem?!”), és a fiatalabbik visszajött. én zenehallgatással próbáltam elnyomni a szövegelésüket, arra figyeltem fel, hogy egy ideig csend volt, aztán valaki (a fickó) angolul kezdett el beszélgetni valakivel. meglepődtem, hogy milyen folyékonyan beszél (elég sok fuckinggal), azon meg pláne, hogy történelemről. kicsit később figyeltem fel megint, amikor viszont már két vietnámi srác orra előtt hadonászott a késével, hogy “Atilla was the f'ing king in your f'ing country too, that was our land, this is our land too, so you can’t f'ing do anything against me, but I could kill you if I wanted to, get out of here to Nobodyland and f'ing die”. a srácok leszálltak, mi meg itt ültünk lefagyva, hogy ez meg mi a picsa volt. egyszerűen nem tudok mit kezdeni, ha valaki késsel fenyegetőzik, teljesen lefagyok, és ezt utálom.

tanulság nincs, mindjárt le is merülök, de a kurva anyját mindenkinek, aki késsel hadonászik.

2017. március 21., kedd

2017. március 7., kedd

számvétel

és hát azóta eltelt majd' két hónap, én meg nem írtam ide egy árva sort se.

mondjuk mit is írnék. új rekord, lassan negyven napja fáj a torkom. egy hétből két napot Pesten vagyok, a maradék ötöt azzal töltöm, hogy várom azt a kettőt. (eddig olyan, mint egy számtanpélda.) eddig többet láttam Miskolcot sötétben mint világosban, de az arány lassan végre javulni látszik. a munkahelyen töltött óráimnak száma a korábbinak kb másfélszerese, de legalább kétszer annyinak érződik. ezen valamit javítanak a bő félórás reggelik és ebédek, a kantin egyébként nemrossz, van ham&eggs. van labor, ahol nincsenek cuccok, és amit rendeltünk, arra meg talán nincs is pénz, de ha van, az se biztos, hogy egyhamar kiderül. bár itt csak "sima" beszerzés van, mégis lassabb, mint a közbeszerzés volt. az első héten több b@zmeget hallottam, mint az MTA-n négy év alatt összesen, mindenki mindenkit elküld az anyjába, de végül soha senki nem megy oda. a munkacsapatom egész jól indult, de közel a fele már elhagyta a köteléket, és nem tudni, hogy mi lesz velünk a továbbiakban. már a cégnek sem az a neve, mint ahová tavaly jelentkeztem, és rövidesen még drasztikusabban változni fog. van több tucat HBR, amit nem értek, és van több száz név és arc, amit nem tudok megjegyezni. vannak gyártósorok, ahol kezdetben fogalmam se volt hogy mi történik, de ez legalább azóta se sokat változott. vannak folyamatok, amiket elvileg majd fejlesztenünk kéne, de valójában azok sem mind ismerik, akik dolgoznak vele, és konkrétan betanítani se tanít be senki. eddig egyszer kellett mennem megjavítani valamit, de a hiba elmúlt, mire bemutatták. (aztán belevágtak egy csavarhúzót, hogy újra előjöjjön, mert valójában az volt a baj, hogy hibás volt a hiba.) nemrég megtudtam, hogy van egy másik labor, ahol szintén csinálnak olyan méréseket, mint amiket én szerettem volna csinálni (nálunk elakadt a dolog ott, hogy hogy szerzek egy tartalék ipari tesztgépet, és hogy viszem fel a gyártósorról a tetőtéri zajkabinba, ahova be se fér). megpróbáltam bekéredzkedni ebbe a laborba megnézni egy mérést, erre leszerveztek nekünk egy időpontot, amire a kollégák nem küldték el a megbeszélt mérnivalót, és én lettem a hibás, hogy miért szervezkedek. mondjuk az első sori látogatásom is azzal indult, hogy véletlenül megszakítottam egy mérést, mert mondták ugyan, hogy menjek be nyugodtan, csak azt nem tették hozzá, hogy ettől viszont a biztonsági leállító is működésbe lép majd, és mivel kb 12 másodperces ütemidővel esnek le a sor végén a kész termékek (jobb esetben nem szó szerint), a következő fél perces magyarázkodással kb száz eurót dobtam ki az ablakon. (mivel ez üzleti titok, a számokat természetesen megváltoztattam.) mivel munkahelyen csak céges email van, a magáncélú postafiókom kezd teljesen szétcsúszni, gyűlnek az olvasatlan levelek tucatjával, és már szűrőket sincs kedvem beállítgatni, hogy legalább ne lássam őket. az MTA-ról kapott segítségkérő leveleknek hála több hasznára voltam a volt munkahelyemnek, mint a mostaninak. itt pénzt eddig még csak egyszer küldtek, akkor is csak fél adagot, viszont valamiért felajánlották, hogy megcsinálják a 2016-os adóbevallásomat, pedig akkor még nem is itt dolgoztam.

úgyhogy most az van, hogy még nagyon mennék vissza Pestre, bár elég lenne két nap, ha amúgy a többi napon Rica is itthon lenne; nagyon várom már a jóidőt, hogy egész sokáig világos legyen; hogy a meló utáni idő ne csak abból álljon, hogy hazajövök, megnézem a nemcéges emailjeimet, eszem és alszom; hogy újra legyen időm játszani vagy sorozatot nézni vagy filmezni esténként; hogy ne keljek minden reggel negyedhétkor álmosan... hogy legyen kicsit jobb ez, mert bár most annyira azért nem rossz, de a jó az nem ilyen.

2017. január 14., szombat

újhely

hát ez is eljött.
mától újra Miskolcon.
heló.

Chet Faker - No Diggity

2017. január 8., vasárnap

2017. január 6., péntek

2017. január 4., szerda

2016

a sikersorozat folytatódik!

Mi olyat tettél 2016-ban, amit eddig még soha?
elfogadtam egy igazi mérnöki állást. még kicsit pánikolok, aztán nemsokára kezdek.

Betartottad az újévi fogadalmaidat? Fogadsz valamit 2017-re?
tavaly azt fogadtam, hogy az évben meghízok. jelentem, a kitűzött célt félig teljesítettem, ugyanis végre sikerült 5 kilót stabilan fölszednem! a terv eredetileg 10 kiló volt, de azt hiszem, az egy év alatt túl nagy falat lett volna. egyrészt mert előtte egy évtizeden át nem mozdult el a testsúlyom semerre, másrészt meg mert nem volt pénzem többet enni.
idénre elég sok dolgot tervezek, de ezekről fogadalmat nemigen van értelme tennem. mindenesetre ha sikerülne átszoknom a korábban fekvésre, az hasznos lenne. de ma még mémet írok.

Született valakinek gyereke a környezetedben?
igen, bár dátumokban nem vagyok túl jó, szóval lehet hogy már tavaly volt. de tavaly is ezt mondtam, szóval most már biztos.

Halt meg valaki, aki közel állt hozzád?
igen.

Milyen országban jártál 2016-ben?
Csehországban, Szlovákiában és Angliában, és hát a legjobb hely a világon London, és én ott akarok élni egyszer, ha csak fél évet is, mindegy mit csinálok (mondjuk leginkább ráérni szeretnék), de muszáj, egyszerűen odavagyok azért a városért, pedig még tényleg csak alig egy kis darabját ismerem, de már abba jobban beleszerettem, mint Budapestbe az elmúlt közel tíz évben, vagy mint Miskolcba evör (ami azért nagy szó).

Mit szeretnél 2017-ben, ami hiányzott 2016-ban?
egy kutyát. meg úgy alapvetően leginkább olyan dolgokat szeretnék 2017-ben, amik pont hogy voltak 2016-ban, és 2017-ben fognak hiányozni.

Melyik 2016-os dátum marad örökre az emlékezetedben?
nem vagyok túl jó dátumokban. most elsőre a december 31 ugrik be, dehát elég nagy fórral indul, hiszen az volt legutoljára. (...) most végigpörgettem a naptáramat, és sok érdekes és menő dolog történt idén, jó koncertek, jó koncertek a színpadon, hangfelvételek, mozik, találkozók, társasozások, két esküvő is volt! dátumra mégis csak a londoni indulás volt ismerős, meg a Skyrim Remaster megjelenése. mint mondtam, nem vagyok túl jó dátumokban. szóval hogyhogy melyik marad meg örökre, hát már mostanra sem maradt meg semmi. így bajban leszek.

Mi volt a legnagyobb sikered 2016-ban?
szereztem egy hangmesteri oklevelet, az mondjuk elég jó, meg volt egy pár egész jó koncertünk is, de a világot nem idén váltottam meg.

Mi volt a legnagyobb kudarcod?
nem váltottam meg a világot idén.

Volt komoly betegséged vagy sérülésed?
asszem nem, bár talán idén kérdezte meg először tőlem orvos, hogy kiírjon-e táppénzre. mondjuk ha jól emlékszem, kapásból elutasítottam, hogy ugyan miért tenne ilyet, pihenek otthon 1-2 napot "otthonról dolgozom" felkiáltással, aztán megyek vissza dolgozni, a táppénz lepapírozása nem éri meg a rááldozott munkanapokat. (arról nem is beszélve, hogy egy munkatársamat legutóbb elfelejtették, és csak a következő fizetésnapon tudta meg, hogy a gazdasági osztály nem tette vissza normál fizetésre, hanem kb egy hónapja csak a táppénzes összeget számolták neki. a végén neki kellett igazolnia, hogy hányadika óta nem beteg, és hogy ő bizony bejárt dolgozni -- miközben persze minden nap becsippant a kártyájával a portán.)

Mi volt a legjobb dolog, amit vásároltál?
az biztos, hogy társasjáték, de hirtelen nem is tudom, hogy melyik. ú, meg a videókártya is jó vétel volt! RX 470.

Kinek a viselkedése érdemel elismerést?
az enyém :D na jó, ez most már lassan egyre kevésbé vicces, évek óta ez van ezt mondom.

Kinek a viselkedése háborított fel?
a politikusoké. na jó, ez most már lassan egyre kevésbé vicces, évek óta ezt mondom ez van.

Mire ment el a legtöbb pénzed?
lakhatásra és táplálkozásra. mindkettő meglehetősen drága mulatság.

Mi az, amitől nagyon-nagyon izgatott lettél?
London!

Melyik dal fog 2016-ra emlékeztetni?

Tavaly ilyenkorhoz képest boldogabb vagy szomorúbb vagy?
most éppen aggódozom. térjünk vissza erre legközelebb.

Híztál vagy fogytál?
híztam!!!4!

Gazdagabb vagy szegényebb vagy?
ugyanott vagyok, de közben lettek cuccaim.

Mit szerettél volna többet csinálni?
ugyanazt, amit minden éjjel, bunkó: meghódítani az egész világot! olvasni, meg végigvinni még egy pár játékot a listámról.

Miből lett volna jobb kevesebbet csinálni?
tumblr. mondjuk még mindig többet tájékozódom a hírekről közösségi médiából, mint bárhonnan máshonnan, de ezen legalább több a cicás gif, mint facebookon.

Hogy töltötted a karácsonyt?
előtte ajándékvadászattal, közben rokonokkal, utána játékkal és barátokkal, szóval remekül. kicsit sikerült pótolni a rég nem látott barátokkal való találkozást, bár még maradtak hiányok.

Estél szerelembe 2016-ban?
mint mindig :)

Volt egyéjszakás kalandod?
legutóbb asszem a Szellemírtókkal játszottam egy éjszakán át, előtte meg a Dead Space trilógia érte el háromszor is, hogy kihagyjam érte az éjszaka nagyobb részét. mondjuk utóbbi három azért lényegesen parább, mint az előbbi bármi.

Mi volt a kedvenc tévéműsorod 2016-ban?
Sherlock!

Van olyan, akit most utálsz, de tavaly ilyenkor nem utáltad?
most sorolhatnék neveket, de az emlékezetemnek hála csak egyetlen politikus nevét tudom archoz társítani, őt meg már elég régóta utálom ellenzem.

Mi volt a legjobb könyv, amit 2016-ban olvastál?
öhm... az a rettentően szomorú helyzet állt elő, hogy idén csak egyetlen könyvet emlékszem, hogy végigolvastam volna :/ az mondjuk elég jó volt. Karnevál. ja nem, volt még a Csak az izom című könyv is, bár az nem kimondottan szépirodalom.

Ki volt a legnagyobb zenei felfedezetted az idén?
a francia (lö) posztrockot játszó Alcest. véletlenül voltam egy koncertjükön is, és hát eléggé megérte.

Mi az, amit kértél és meg is kaptad?
7 Wonders Duel: Pantheon, (elő)szilveszteri társasozás, ja meg egy menő állás. bár igazából már megint úgy jártam, mint az MTA-ra jövet, hogy kicsit nem figyeltem, egyből fel is vettek.

Mi az, amit kértél, de nem kaptad meg?
még egy nyugis fél év.

Mi volt a kedvenc 2016-os filmed?
a Zsivány Egyes és a Legendás állatok és megfigyelésük. mondjuk ebben az évben filmet is alig néztem, megint bele kell húznom.

Hány éves lettél az idén, és mit csináltál a szülinapodon?
28, basszus, öregszem. mindjárt utólérem Petyát. a szülinapomon csütörtök volt, meló után gondolom ettünk valamit, de meglepő módon nem emlékszem, hogy mit meg hol. kajára pedig mindig szoktam emlékezni. úgy tűnik, öregszem.

Mi az az egy dolog, amitől sokkal jobb lett volna az éved?
ha nem aggódtam volna végig az utóbbi hónapokat tök fölöslegesen. meg ha mondjuk végre befutott volna a bandánk.

Hogy írnád le az öltözködési stílusodat ebben az évben?
melegben: kockás ingek, egy nyári farmer, egy pár fekete edzőcipő, egy bőrdzseki, egy fekete lapos sapka, egy vékony csősál, roller.
hidegben: indokolatlan nyakú pulcsik + pólók, egy téli farmer, ugyanaz a pár fekete edzőcipő, egy fekete télikabát, egy kötött csősapka, egy vastag csősál, egy rendes sál, roller.

Mi segített józannak maradni?
hogy idén se volt pénzem inni hogy tudom hogy jó helyen vagyok és jó emberekkel, innentől már csak jól kell csinálnom, amit csinálok.

Melyik ismert ember jött be idén a legjobban (mint pasi/csaj)?
nemtom. Amanda Cerny gondolom nem számít, mert modell, és az nem ér; ahogy Lara Croft sem, mert ő meg digitális. az utóbbi két Star Wars filmben mondjuk aranyosak voltak a főszereplő lányok (Daisy Ridley és Felicity Jones), meg akkor már Harrison Fordot sem hagynám le a listáról. ha nagy leszek, pont olyan jóképű szeretnék lenni, mint ő, csak hosszú hajjal. meg mint a szakállas Keanu Reeves. (meg akkor már mint Gandalf.)

Ki hiányzott a legjobban?
néhány barátommal kétségbeejtően keveset találkoztam ebben az évben.

Ki volt a legszuperebb ember, akit idén ismertél meg?
van 1-2 kollégám, akiket idén ismertem meg, és elég szuperek, szóval leginkább ők.

Mi az a tanulság, amit le tudsz vonni 2016 történéseiből?
idézem: "ha nem ismered a színészeket, nem leszel szomorú, ha sorban mind meghalnak." illetve hogy a Kétfarkú Kutya az egyetlen értelmes választás.

Idézz egy dalból, ami jellemzi az évedet!
"én a nyúl vagyok." // Csaknekedkislány: Három férfi. mondjuk a dal egyáltalán nem jellemzi az évemet. csak a nyúl.