igénybejelentés

közös Pestrevonat, MüPa-látogatás, régi és új egyetemi ismerősök...

ilyet kérek még :)

(ja meg animéket, sorozatokat, verseket, zenekart, stb, stb...)

((meg ösztöndíjat, az is jól jönne.))

(((mondjuk ma karácsonyi sütit is szerettem volna, de azért mindent nem lehet.)))

nemjáték

nem megy a pesti gépemen sem az NFS 3, sem a Colin 2, sem az UT.

hát hogy fogok így látástól Mikulásig játszani, ó hogy.

koncerthegy

az egész a Kocsfeszttel kezdődött.

vagyis nem, egy héttel korábban, volt ugyanis egy Hobo koncert. búcsúkoncert volt, egy olyan zenekaré, akiket így együtt élőben még sosem hallottam, de felvételről se nagyon. viszont Hobót már hallottam verset mondani, és most is voltak versek, rövidebbek és hosszabbak; és Tátrait is hallottam már végigszólózni koncertet, és most is hasonló történt (mivel túl közel álltunk a színpadhoz, eleinte csak őt hallottuk); és ha még a számokat is ismertem volna, egészen remek lett volna. csak azt nem tudom, hogy mégis miért kellett a Johnny B Good-dal befejezni a koncertet, olyan jó lehetett volna, ha nem szúrják el ezzel a dallal. (ezzel bármit el lehet.)

aztán volt egy Metallica tribute + Leander koncert, ami bármennyire is metál, mégis ki kellett hagynom, tekintve hogy elaludtam a kezdését, és amúgyis túl lusta voltam ahhoz, hogy este fél nyolctól hajnali kettőig egyetlen helyiségben álljak.

aztán jött a Kocsonyafesztivál, amire hazajöttem jól, de ez a fesztivál még mindig sokkal hidegebb az elvártnál. bár idén legalább nem esett végig az eső, de azért zenélni még így sem álltam volna ki az utcára, pedig már tavaly is volt róla szó, de legalábbis gondolat. volt aztán Paddy and the Rats, amit Nappal és Zolival majdnem végigálltunk, aztán a Freedom után inkább elmentünk jägerrel tömegiszonyt oszlatni, aztán gyrost és fűszeres rizst enni, ha már épp a kocsonyának volt szezonja. ezután a Cornerben folytatódott az este, ahol nagyon sok emberrel, köztük nagyon sok fiatallal nagyon sokat vártunk egy DeViszont-koncertre, és meglehetősen demotiváltan telt el ez a várakozós 2-3 óra, aztán utána meg iszkiridtünk is haza inkább. a koncert viszont egész ütősen kezdődött, aztán a közepétől már nem volt olyan izgalmas, de a végén megint eljátszották az első dalt, úgyhogy megint jó lett.

másnap volt városbanmászkálás, eleinte szépen nyugodtan nézelődve, aztán délután kettő körül viszont annyira elkezdett bedugulni a belváros, hogy lépni sem lehetett az emberektől, és ez egy kicsit frusztráló. pedig amúgy imádom a miskolci fesztiválhangulatot, meg Pécsett is imádtam a nyáron, de ez a mostani tömeg egy kicsit már sok (pedig már jobban sikerült elrendezniük a bódésorok egy részét a tavalyihoz képest). volt Mockba, fellépett velük Pistabá is, szólóseprűn és a fülében cigivel. este pedig volt szimfonikus Ghymes, hát az nagyon jó volt. a Művészetek Házában volt a rendezvény, a fél Szimfi ott ült a hátuk mögött, ők pedig játszották a dalaiat, együtt, volt amit külön, a nyitányt pedig csak a nagyzenekar játszotta. szép volt tőlük, hogy a dalok nagyrésze a szomorúbbak közül került ki, azokat sokkal jobban szeretem, mint a vidámakat - ezért voltam itt is kissé csalódott a koncertzárásnál, hogy miért az Újesztendőt éneklik el február közepén, miért nem a Kétszaxissal fejezik be inkább... az este ezután (és egy dudányi Czemende után) a Miskolc Metal All-Stars köreiben telt, akik sokan és vegyesen játszottak sok és vegyes metált, amit ők is nagyon jól tettek, és a két Vargát is jó volt együtt látni a színpadon.

a tegnapi nap pedig az Apocalypticával telt. a PeCsa előtt irdatlan hosszú sor állt, az előzenekar már majdnem végzett a koncertjével, mire bejutottunk a hidegből. viszont megérte várni, mert a három finn csellista meg a dobosuk nagyon jó koncertet kerekítettek. többféle színpadi háttér volt az este folyamán, a fénytechnika pedig káprázatos volt (néha szó szerint is). hoztak egy énekest is, bár ő azért nem volt minden dalban a helyzete magaslatán, de azért összességében vállalható volt. viszont ezek a finn srácok hülyék :) úgy rohangásztak ezekkel a csellókkal, meg lóbálták őket a fejük fölött, mintha ez lenne a legtermészetesebb dolog, amit azokkal tenni lehet. a dobos meg az énekes álltak a dobcuccon, aztán a dobos beállt negyediknek csellózni, a koncert végén pedig a sötétben három kivilágított cselló sétált be a színpadra, és azon játszották a ráadást. összesen bő másfél órát játszottak, játszhattak volna többet is, de azért így is jó volt. sőt. csak ne lett volna odakint, meg a ruhatárnál is olyan hideg. (biztos a turnébuszból jött, ezt hozták hazulról.)

holnap pedig ha minden jól megy, postafordultával beesek a HMTM koncertre is, aztán viszont lassan ideje lesz összeszednem magam, és szórakozás helyett az egyetemmel is foglalkozni egy kicsit...

a lónak is négy lába van

olyan sokat hallottam már azt a mondást hogy "tévedni emberi dolog", hogy szörnyen meglepett a tény, hogy a kutyák is meg tudnak botlani néha.

Hoobastank - Did You

villamoson

A villamos kocsiszínbe megy tovább. Ismétlem:

A villamos kocsiszínbe megy tovább. Ismétlem az ismétlést:

A villamos kocsiszínbe megy tovább. Ismétlem az ismétlés ismétlését:

A villamos kocsiszínbe megy tovább.

DJ Okawari - Luv Letter

demotiváló

túl sok demotiváló posztert néztem az elmúlt hónapokban.

kezdenek hatni.

reuse

egészen a szívemhez nőtt ez a világítótornyos falinaptár így három év alatt.

összefoglaló

úgy terveztem, hogy majd vezetek naplót jól a "szünetemről". évek óta nem volt ilyen téli szünetem, hogy ráérjek, és meg kell mondanom, ez utóbbi tényleg tök jó dolog. kár, hogy a következő két évben megint csak nyáron várható ilyesmi. aztán végül nem sikerült naplót vezetnem a szabad napjaimról, pedig történt sok dolog. voltam a Hermanban, és tényleg meglepően sok lány jár oda; mondhatni bődületesen sok. cserébe a HermanHétből kb csak egy jurtát meg a plakátokat láttam, mivel végül gyakorlatilag végig egy 8 m^2-es helyiségben ülve gitároztunk, hogy felkészüljünk egy koncertre, amiről egy nappal a fellépés előtt derült ki, hogy főműsoridőben lesz, és még közönség is lesz. aztán olvastam is valamennyit, meg gépezni is volt időm végre, és még 1-2 film is belefért. most meg új tanév, új csoporttársak, megint nem fogok ismerni senkit, egészen remek. de legalább koncertek, na azok lesznek most dögivel, és az első 2-3 hétben talán még időm is lesz elmenni rájuk...