mostanában néha lehet érezni a miskolci fák őszillatát. olyan nagyon hiányzott már ez, még akkor is, ha most a tél helyett valahogy újra nyarat szeretnék.
a régi kisautóim is hiányoztak, amiknek az újra megtalálásánál kevés jobb dolog van a világon. meg sikerült a 18. szülinapomra kapott kartondoboz hatalmas, teleírt csomagolópapírját is fellelni a napokban. már csak egy régesrégi naplómat kellene megtalálnom, már ha írtam volna régesrégen naplót, ahogy nem írtam.
aztán volt szerencsém látni egy olyan kutyasétáltatási módszert, hogy a kutya a ház mögötti kertben sétált, miközben a póráza az első emeleti lakás ablakának kilincséhez volt kikötve. azért megnéztem volna, ahogy délután leengedik, este pedig felvonják a kutyát...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése