nincs olyan, hogy „már csak azt kívánom”, mert azt se, ami jön még,
bandzsítok, húz az örvény, mint az ördög, csak iszik és prédikál,
nem enged, csábító mosolya aggyal b_sz meg, semmit sem érzek, és
ez is baj, nem állnak jól a mondatok, a vak szinonímák e
zsákutcában haladtomban, talán mégiscsak jó lenne valahogy
visszatérni a világba, bármennyire is nem értem annak dolgait,
hiába nagy vicc az egész, melynek végén mindannyian nevetni fogunk,
legyen lelkem édes mézeskalács, fessem vörösre a várost, tudjam,
hogy ha minden kötél szakad, akár ki is rúghatok a hámból."
k.kabai lóránt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése