Bartók + ...

Santana feat Chad Kroeger - Into the Night

sehol se talállak

most, hogy végre van időm elolvasgatni, hogy mi van az emberekkel, kicsit elveszettnek érzem magam... csak pislogok, hogy mindenféle kedves vöröshajú lányokkal miminden szép és jó történik, zene meg koncert meg kultúra meg miegyéb, én meg itt vagyok úgy, hogy az elmúlt 3-4 hónapban kb összesen egy koncerten voltam (jó, mondjuk az elég nagy volt), moziban egyszer-kétszer, színházban egyszer... najó, ezutóbbi már majdnemhogy jó. mindenesetre sehol nem volt idén az a "csakúgy" hangulat, amikor már lassan kezdődik a nyár, és az egyetemi órák után az ember bemegy csakúgy a városba, talál csakúgy egy egyeteminapokat vagy egy spontánkoncertet, jó társaságot és némi csapoltat, aztán hazakeveredik valamikor, kipiheni magát és délelőtt nyugodtan megy be újra egyetemre... talán ezt már leírtam nem is olyan régen, hogy hogy lenne jó ez. nekem azt hiszem két dolog kell Pestre: kevesebb az egyetemből és több a barátaimból. a harmadik éppen most úgy néz ki, hogy megoldódik :)

azt hiszem, tényleg igaz a következő egyetemista játék:
jó jegyek / alvás / szociális élet*
(*: válassz kettőt**)
(**: BME-sek csak egyet)

itthon

vége a vizsgáimnak, mindjárt kezdődik a szakmai gyakorlat, a kettő közötti Operafesztivál ijesztően gyorsan telik, ej haj. de legalább történnek dolgok itt is, ott is. mindenesetre ma megpróbáltam elolvasni egy tankönyvet, ami kivételesen érdekel is. (Hangstúdiótechnika.) olvasok egy oldalt, kettőt, megtalálom az első képletet, már alszom is. kicsit később felébredek, újra nekivágok, következő képletnél megint elalszom.

azt hiszem, ez a szervezetem védelmi reakciója minden további bejövő információra.

tea

a tea jó, ha az ember ébren akar maradni.

akár még a sima gyümölcstea is, a lényeg a mennyiség.

egy liter után garantáltan felébredsz legalább félóránként.

Parov Stelar - Libella Swing

vizsgaértékelés

nem tetszik nekem valami ebben a mostani rendszerben. ez a tárgy eddig is a legnehezebbek közé tartozott a szakon, most viszont baromira elvadították a vizsgabeugrót. merthogy nehogymár az legyen, hogy a diák fogja magát, bemagol néhány tucat képletet, azzal beugrik... oké, ez tényleg nem a tanulás csúcsa, de egyrészt még ezen is kipergett a hallgatók nagyrésze, másrészt a beugró után jön a szóbeli vizsga, ott pedig azért csak feltűnik, ha valaki csupán bemagolt egy nagy kupac betűt és számot. szóval "azért, hogy az egyetemi oktatás ne süllyedjen technikumi szintre", a beugrón az eddigi egyképletes-behelyettesítős feladatok helyett mostantól a példákban rákérdeznek az elméleti felkészültségre is, sokkal bonyolultabbak és utánagondolósabbak lettek - és bőven nem elég egyetlen képlet egy feladathoz. rendben van, így néz ki egy vizsgadolgozat. akkor viszont ne ugyanúgy hatvan perc legyen már a tíz feladatra, mint eddig, mert ha már láttam hasonlót, lendületből még talán megoldok egy feladatot öt-hat perc alatt, de ha le kell rajzolnom, levezetnem, hozzátennem egy láncszemet, majd kiintegrálnom az egészet, erre már baromira nem elég ugyanannyi idő; és mindennek a tetejébe még, mivel ez még továbbra is csak beugró, csak a végeredményt nézik, hogy egyezik-e a megoldókulccsal, de az már nem érdekli őket, hogy hogy vezetted le, és esetleg hol vétettél egy majdnem lényegtelen hibát vagy elütést a számológépen (ami ilyen hosszú feladatoknál könnyen előfordulhat). szóval ha azért adnak bonyolultabb feladatokat, hogy lássák hogy értjük-e az elméletet, akkor ne nulla pontot adjanak már egy hibátlanul levezetett, egy helyen elszámolt feladatra... és adjanak rá annyi időt, amennyi a végiggondolásra elég lehet.

jövő héten újra nekifutunk, remélem akkor legalább a szóbeliig eljutok.

borulás

pénteken vizsga, és én még nagyon nem érzem az erőt. fáradt vagyok, kedvetlen, napok óta nem nézek messzebbre a monitornál és a papírjaimnál, zavar ha zúg a gép, zavar ha ki van kapcsolva, zavar ha szól a zene, zavar ha csend van, sokat aludni nem merek, keveset aludni fáj, rendes kaját csinálni nincs időm, agyat zsibbasztani netes baromságokkal bezzeg van, vagyis nincs, de mégis sokszor sikerül.

és ahogy az lenni szokott, megint nem fogom tudni végigolvasni egyszer a teljes anyagot, nemhogy megtanulni.

és nem úgy megyek el vizsgázni, mint a szakirányos tárgyaimból, amiket értek is, hogy "na, megcsinálom a feladatokat, aztán majd adnak rá valami jegyet", hanem úgy, mint régen az alapozó tárgyaimból, hogy "hátha meg tudok csinálni elég feladatot ahhoz, hogy ne dobjanak ki rögtön".

most tényleg félek. nem akarok még egy hetet Pesten tölteni, neadj'isten kettőt, nem akarok lemaradni emiatt az Operafesztiválról, nem akarok még tovább idegeskedni emiatt a baromság miatt, pláne nem egy félévet csúszni csak ezért az egyetemmel, nem...

nem kell ez nekem. kár hogy muszáj.