azért az merőben más életfelfogásról tesz tanúbizonyságot, hogy ugyanarról a(z amúgy biztosan marha jó) metálkoncertről kifelé jövet az egyik kollégámmal mindketten mást nehezményezünk.
én azt, hogy utálom az embereket, mert nem lehet tőlük látni, mert vagy eleve magasak, vagy felteszik az összes kezüket hogy végigvideózzák a koncertet, vagy annyira nem bírnak nyugton állni, hogy vagy folyton fel-fellöknek mindenkit maguk körül, vagy folyton el-eltakarják a színpad egy-egy felét, vagy eleve részegen érkeznek a koncertre, és vagy üvegpoharakat törnek az emberek lába alá, vagy félig teli söröspoharakat dobálnak a közönségbe, mert az biztos vicces lesz, és félmeztelenre vetkőznek a tömegben, és úgy néznek körül folyamatosan, hogy ki akar már végre beléjük kötni, mert bunyózhatnának már igazán, és még a koncertterem fala mellett sem lehet nyugton állni, mert folyamatosan mindenki megy előre, pedig már a koncert kezdetekor sem volt hely ott sem.
a munkatársamnak a Tudományos Akadémiáról pedig az nem tetszett a koncertben, hogy szar volt a pogó.
én marhára úgy akarok metálkoncertekre járni, hogy mindenki álljon nyugton, tornasorban, énekeljen szépen teli torokból, és bólogasson magának. helyre szóló állójegyekkel.
2 megjegyzés:
Én egyszer egy ülős Zagar koncerten voltam Művészetek házában. Vetítés is volt meg minden, és igazából fenséges volt.
Ugye! Nekem a Subscribe Áthangolva-koncert volt ilyen, a MüPában, ami annyira hidegrázósan jó volt a vetítéssel, színházi székekkel, csendességgel, és a végén az egyetlen üvöltős elszállással, hogy még a másnapi vizsgán átmenést is megérte beáldozni erre...
Megjegyzés küldése