így, hogy közvetlenül a régi egyetemem mellé járok dolgozni minden nap, egy csomószor gondoltam már rá, hogy milyen jó is volt annak idején tárgyat felvenni, izgulni hogy jól sikerüljön az órarendem, hogy végül majd elinduljon az a kurzus, amit végre már csak azért veszek fel, mert érdekel, és nem azért mert muszáj, szóval ilyenkor néha elgondolkozom, hogy nem lenne-e jó még 1-2 évig egyetemistának lenni. aztán amikor péntek este kilenckor végre hazaérek az órámról, és nekiállhatok készülni a másnap reggeli dolgozatra (ahelyett hogy játszanék a számítógépen, mint minden normális ember), olyankor valahogy kicsit meggondolom magam.
(de legalább Scootert hallgatok közben, ahogy régen is, szóval igazából ez nekem jó.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése